Élelmiszer-felesleg és hulladék Magyarországon 2020/21

  • A termőföldtől az asztalig a világ összes élelmiszerének egyharmada megy veszendőbe. A COVID-19 járvány csak súlyosbította a helyzetet.
  • Az élelmiszer-pazarlás kihívást jelent a globális fenntarthatóságra nézve: kihat az éghajlatváltozásra, a gazdaságra és a teljes életmódunkra is.
  • Az élelmiszer-pazarlás csökkentése kritikus jelentőséggel bír az éghajlatváltozás szempontjából, hiszen 2030-ra várhatóan az élelmiszer lesz a globális kibocsátás legfőbb forrása. Az az étel, ami nem kerül elfogyasztásra, a globális károsanyag-kibocsátás 8 százalékáért felelős. Vagyis az éghajlatváltozás elleni harc egyik legegyszerűbb lépése, hogy megakadályozzuk az élelmiszerek szemétbe kerülését.
  • Mi a Tescónál úgy gondoljuk, hogy nincs időnk a pazarlásra, ezért tesszük közzé jelentésünket a működésünk során keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségéről már a 2016/17-es pénzügyi év óta. Ezzel átláthatóvá tesszük a saját működésünket, és példát mutatunk más élelmiszeripari vállalkozásoknak is az ENSZ 2030-ra kitűzött Fenntartható Fejlődési Céljai (UN SDG 12.3), mellett való elköteleződésre.
  • Ugyanerre kérjük beszállító partnereinket is. Közép-európai szállítóink közül 10 vállalat ez év szeptemberében teszi majd közzé az adatait.
  • Ez a jelentés nemcsak a működésünk során keletkező élelmiszer-hulladék mennyiséget tartalmazza, hanem azt is, hogy milyen eredményeket értünk el a 2020/21-es évben. Büszkék vagyunk arra, hogy az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljait már 10 évvel a kitűzött időpont előtt elértük.

  • A 2020-21-es évben magyarországi üzleteinkben összesen 739 ezer tonna élelmiszert adtunk el vásárlóinknak.
  • Noha a legkorszerűbb előrejelzési és rendelési rendszert használjuk annak biztosítására, hogy az ügyfelek a nap bármely szakában megvásárolhassák, amit szeretnének, végül mindig marad olyan élelmiszer, amelyet nem tudunk eladni.
  • Kollégáink napi munkájuk során az élelmiszer-pazarlás elleni hierarchia rutinját követve dolgoznak. Ha a termék közeli lejárati idejű, árkedvezményt állítanak be rá. Ha a termék emberi fogyasztásra alkalmas, de már nem eladható, akkor élelmiszermentő programunk keretében jótékonysági szervezeteknek adjuk át. Ha a termék emberi fogyasztásra már nem alkalmas, de állatok még megehetik, akkor állatmenhelyeknek adományozzuk. Csak az, ami ezután megmarad, az lesz hulladék, aminek egy része viszont biogáz üzemekben energiaként hasznosul újra.

  • Tavaly 13%-kal csökkentettük a működésünk során keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét: a 2019/20-es 13 160 tonnáról 9497 tonnára szorítottuk le. Ez a mennyiség egyúttal 68%-kal kevesebb, mint a 2016/17-es bázisévben volt.

  • A hulladék az eladott élelmiszer mennyiségéhez viszonyított százalékos aránya 59%-kal csökkent a 2016/17-es bázisévhez képest, ami azt jelenti, hogy továbbra is túlteljesítjük az ENSZ 2030-ra kitűzött Fenntartható Fejlődési Céljainak (UN SDG) élelmiszer-hulladék megfelezéséről szóló 12.3-as pontjában meghatározott mennyiséget (a célt 2019/20-ban már teljesítettük).

  • A Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel kialakított partnerkapcsolatunk révén 3744 tonna élelmiszer-felesleget juttattunk el helyi karitatív szervezeteknek áruházainkból és raktárainkból. Ez több, mint 9,3 millió adag ételt jelent a rászorulóknak. Ezen kívül a feleslegből 976 tonna élelmiszert adományoztunk takarmányozásra állatvédő szervezeteknek.

  • Több, mint 27 997 tonna élelmiszer megtakarításával, ami máskülönben a szemétben végezte volna, de végül emberi fogyasztásra került, a Tesco Magyarország négy év alatt 89 590 tonna CO2-t takarított meg működése során.
    • A Tescónál nincs időnk a pazarlásra. Az a célunk, hogy egyetlen emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer se vesszen kárba.
    • 2020/21-ben az emberi fogyasztásra alkalmas maradék élelmiszer 65 százalékát adományoztuk a Magyar Élelmiszerbank Egyesületnek, a többit pedig állatvédő szervezeteknek adományoztuk.
    • Ez azt jelenti, hogy jó úton haladunk afelé, hogy 2025-ig teljesítsük azt a vállalásunkat, mely szerint nullára csökkentjük az elpazarolt emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer mennyiségét.
  • A megmaradt élelmiszer-hulladékból 1822 tonnát biogáz és biodízel üzemeknek adtunk át, így a szemét energiaként hasznosul újra.

 

Az, hogy részletes adatokat közlünk a működésünk során keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségéről, azonosíthatóvá teszi a pazarlási gócpontokat, és lehetőséget ad a cselekvésre, hogy partnerszervezeteinkkel együttműködve célzott módon csökkentsük a keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét, és növeljük a felesleg jótékony hasznosítását.

 

Az alábbi grafikon az általunk 2020/21-ben értékesített élelmiszer-kategóriákban keletkező hulladék mennyiségét mutatja százalékos arányban:

Az élelmiszer-pazarlás mennyiségének kiszámítására külsős tanácsadókat kértünk fel. Az alkalmazott módszer összhangban van az Élelmiszer-veszteség és -hulladék elszámolási szabvánnyal (FLW Standard).

 

 

Fogalmak:

  • Kezelt élelmiszerek: Az eladott, felesleg és hulladék élelmiszerek össztömege, nem számítva bele a csomagolás súlyát.
  • Eladatlan élelmiszer: Az élelmiszer-hulladék és a -felesleg össztömege, nem számítva bele a csomagolás súlyát.
  • Élelmiszer-felesleg: Nem szerepel az élelmiszer-hulladék adatok között, külön számítjuk. Azt az élelmiszert értjük alatt, ami élelmiszer bankokhoz, jótékonysági és állatvédő szervezetekhez kerül.
  • Élelmiszer-hulladék: Minden élelmiszer vagy annak ehetetlen része, ami kikerül az élelmiszer-ellátási láncból újrahasznosítás vagy megsemmisítés céljából (ideértve a komposztált, a betakarított vagy be nem takarított növényeket, az anaerob emésztést, a bioenergia-termelést, a kapcsolt erőműveket, az égetést, a csatornába, hulladéklerakóba vagy a tengerbe dobást). Az italhulladék szintén ide tartozik.