Nincs időnk a pazarlásra!

Az élelmiszer-pazarlás okának, körülményeinek és mennyiségének felmérésére, és ennek mentén célzott fellépésre, valamint az élelmiszer-felesleg hasznosítására biztatták az élelmiszer-lánc összes szereplőjét a Tesco és a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara fenntarthatósági konferenciáján megszólaló szakértők. A konferencián elhangzott, a WWF és a Tesco nemrég megjelent nemzetközi felmérése szerint a termőföldtől az asztalig tartó út során keletkező élelmiszer-felesleg felelős az üvegházhatású gázok 10 százalékának termelődéséért. Ez közel kétszerese az USA-ban és Európában közlekedő autók éves kibocsátásának.

A helyzet súlyosságára figyelmeztet, hogy az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) becslése szerint évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer megy veszendőbe a szállítmányozásban, a kiskereskedelemben és a háztartásokban. A WWF és a Tesco közös beszámolója szerint a termelőknél további 1,2 milliárd tonna élelmiszer-hulladék keletkezik világszerte. Vagyis a megtermelt élelmiszer mintegy 40 százaléka a kukában végzi. Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, aminek mintegy harmada a háztartásokban termelődik. Ez fejenként megközelítőleg 65 kg élelmiszerhulladékot jelent évente, ami a megvásárolt ételek több mint tíz százalékát teszi ki. Kasza Gyula, a Nébih Kockázatmegelőzési és Oktatási Osztály vezetője a rendezvényen ehhez az adathoz hozzátette, hogy az itthon kidobott élelmiszerek fele fel nem használt élelmiszer.

Pálinkás Zsolt, a Tesco vezérigazgatója a rendezvényen kiemelte, a Tesco szeretne példát mutatni az élelmiszer-ipar szereplőinek élelmiszer-pazarlás elleni és fenntartható működés melletti elkötelezettségével. Az áruházlánc célul tűzte ki, hogy 2035-re zéró kibocsátású legyen a működése, 2050-re pedig termékeiből és az ellátási láncból fakadó kibocsátást is nullára csökkentené. Ezen törekvésének egyik fontos eleme, hogy élelmiszer-pazarlását az elérhető legminimálisabb szintre csökkentse.

A Tesco évente kiadott élelmiszer-hulladék jelentése szerint 2016/17-es évhez képest már 68 százalékkal csökkentette élelmiszer-hulladéka mennyiségét, amivel több mint 89 ezer tonnával szorította vissza károsanyag kibocsátását is. Idén először a Tesco baromfi-szállító partnere, a Master Good is közzétette vonatkozó jelentését, ami szerint a cég saját működésében arra törekszik, hogy a körforgásos gazdaság jegyében minél kevesebb hulladékot termeljen, így fehérje tartalmú termékekként és állateledekben hasznosítja újra feleslegét.

A környezeti károk mérséklése mellett az élelmiszer-pazarlás visszaszorításának jelentős társadalmi haszna is van. Ezt erősítette meg Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke, Héra Gábor szociológus és Kopf Katalin, a Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány intézményvezetője is a rendezvényen. Mint elhangzott, az adományként hasznosított élelmiszer-felesleg akár sorsfordító is lehet, hiszen a nehéz helyzetben élőknek és az őket segítő szervezetek számára is jelentős segítséget jelent, ha élelmiszerre nem kell költeniük. Példaként említették, hogy az élelmiszer-adományokból részesülő gyerekek jobban tudnak figyelni az iskolában (hiszen nem éhesek), kevesebbet hiányoznak és ritkábban betegek, a felnőtteknek könnyebb teljesíteni a munkahelyükön, bevételüket jobban meg tudják osztani a szükséges kiadások között, de a segítő intézmények gondozottjainak társadalmi reintegrációjához is hozzá tudnak járulni az élelmiszer-adományok.

A megmaradt élelmiszer szétosztását koordináló Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel való partnerkapcsolata révén a Tesco a 2020/21-es évben 3744 tonna élelmiszer-felesleget gyűjtött össze áruházaiban, és adományozott jótékony célra. Ez több mint 8,9 millió adag ételt jelentett a rászorulók számára.

Kapcsolódó